Operatív lehetőségként számításba vették 1. az ellenséges személyekkel, csoportokkal, szervekkel meglévő vagy felújítható kapcsolatot, 2. az állambiztonsági szervek célobjektumaiban az ellenőrzés szempontjából előnyös beosztást, illetve a felderítésre felhasználható munka- vagy személyes kapcsolatot. (Célobjektumnak számítottak az ellenséges hírszerző, elhárító szervezetek és fedőszerveik bel- és külföldön, a hazai diplomáciai, gazdasági képviseletek, egyházi központok stb.)
A személyi tulajdonságok vizsgálatánál a következő szempontokra voltak figyelemmel: értelmi képesség, személyi körülmények (munkahelyi, családi korlátok), egészségi állapot, képzettség, világnézeti, politikai meggyőződés, jellembeli tulajdonságok, szenvedélyek, hajlamok, szokások, vérmérséklettípusok (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus).