Az állambiztonsági munkában az aktív szolgálatot teljesítőkön túl, potenciálisan számoltak a tartalékos operatív állománnyal is. A szabályzatok szerint rendkívüli és háborús viszonyok, „M” gyakorlatok idejére elhárító (operatív) tiszti, illetve más biztonsági feladatok végrehajtására kellett volna beosztani őket, elsősorban a III/II. (kémelhárítás) és a III/IV. (katonai elhárítás) Csoportfőnökségeire. E kategória tagjait elsősorban a BM Tartalékostiszt-képző Iskolát végzettek közül válogatták, és tartalékot képeztek a nem fegyelmi úton leszerelt operatív vizsgálótisztek és a BM Határőrség volt felderítő tisztjei is. Őket elsősorban információszerzésre, adatok ellenőrzésére, dokumentációk beszerzésére, operatív helyzet felmérésére, titkos kutatások, illetve operatív akciók részfeladatainak végrehajtására, vizuális felderítésre, sötét hírszerzés felderítése, valamint a hálózatépítő munka részfeladatainak végrehajtására kívánták felhasználni.