A Magyar Cserkészszövetségben 1920 és 1940 között tucatnyi zsidó (izraelita felekezetű) cserkészcsapat működött: 252. számú Kiss József cserkészcsapat (Pesti Izraelita Hitközség); 297. számú Dániel (Báró Eötvös József) cserkészcsapat (Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziuma); 310. számú Jókai cserkészcsapat (Magyar Izraeli Kézmű- és Földművelési Egyesület, Budapest); KADIMA cserkészcsapat (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Budapest); 311. számú Vörösmarty cserkészcsapat (Budai Izraelita Hitközség); 446. számú Salamon cserkészcsapat (Izraelita Fiúárvaház, Budapest, a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma);  479. számú Szőgyi László cserkészcsapat (Izraelita Hitközség, Győr); 598. számú báró Jósika Miklós cserkészcsapat (Izraelita Hitközség, Szeged); 615. számú („Ámosz”) I. Béla király cserkészcsapat (Pécsi Izraelita Elemi); 790. számú Dávid király cserkészcsapat (Izraelita Polgári Iskola, Miskolc); 921. számú Dr. Venetianer Lajos cserkészcsapat (Izraelita Hitközség, Újpest)

Magyar zsidó cserkészek részt vettek az 1933-as gödöllői világdzsemborin. A fokozódó antiszemita közhangulat és törvénykezés következtében zsidó csapatokat 1941 végén – a cserkésztestvériség alapeszményét feladva – zárták ki a szövetségből. Néhány csapat, például a (311. sz. Vörösmarty) 1945-ben újjászerveződött és a mozgalom betiltásáig működött. Az egykori közösségek tagjai évtizedeken át tartották a kapcsolatot és 1990-ben kísérletek történetek a csapatok újjászervezésére is.