Csonka Ferenc (1924–1986) esperesplébános, cserkészvezető. A pécsi 217. számú Keresztény Munkás Ifjú cserkészcsapat tagja. 1948-tól a katakombacserkészet egyik vezetője.

1954 októberétől a pécs-belvárosi templom káplánja. 1956. november 2-án részt vett a pécsi cserkészkerület újjászervezésében. Az 1961. február 6-án éjjel végzett nagy országos razzia alkalmával őt is letartóztatta az ÁVH. A pécsi rendőrség föld alatti börtönében vallatták. Az 1961. június 7-étől július 27-éig tartó koncepciós perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és az ifjúsági munka miatt ítélték el. A zárt tárgyaláson hatévi börtönbüntetést kapott. A Markó utcai fellebbviteli tárgyaláson az ítéletet jóváhagyták. Ezután Márianosztrára, a pálos kolostorból átalakított börtönbe került. 1963-ban, amnesztiával szabadult. 1964-ben Lengyelországon át Nyugatra akart szökni. Már a hajón elfogták, és újabb másfél évet töltött lengyel börtönben. 1973-ban tért haza, és több helyen szolgált. Végül 1973-ban Kővágószőlősre helyezték plébánosnak. Sokáig minden mozdulatát figyelték. Máig is vitatott körülmények között halt meg. 1986-ban az Országos Egyházművészeti Tanács ülésére utazott Budapestre. A Rákóczi út sarkán a hivatalos közlés szerint „figyelmetlenül” lépett le a járdáról, de szemtanúk szerint lelökték az úttestre, ahol halálra gázolta egy gépkocsi, amely továbbhajtott.

Működésének helyszínén, a pécsi plébániatemplomon két emléktábla is megörökíti munkásságát. 2006. október 14-én a pécsi cserkészek a Komlóhoz tartozó Kisbattyán környékén forrást neveztek el emlékére. 2014-ben Udvardy György pécsi megyés püspök vette át Csonka Ferenc plébános posztumusz Magyar Örökség- díját.