Czermann Lajos (1926–1959) szállítómunkás a ciszterci gimnáziumban tanult, és a 25. számú Szent Imre cserkészcsapat tagja volt. Ezután beiratkozott a jogi egyetemre, ahonnan 1950-ben politikai okok miatt kizárták. Még ugyanazon év októberében letartóztatták, és a Grősz-per harmadrendű vádlottja lett. Az eljárás során tizenkét évre ítélték. 1956. október 27-én szabadult. Nem kapcsolódott be a fegyveres harcokba. November 3-án találkozott régi rabtársaival, és elhatározták, hogy megalakítják a volt politikai foglyok szövetségét, de a szovjet csapatok visszajövetele miatt már semmit sem tudtak tenni. 1956. november 17-én jelentkezett a Fővárosi Ügyészségen, ahol közölték, hogy egyelőre szabadon maradhat.

1957. július 4-én ismét letartóztatták, és tizenöt évre ítélték. A magyar forradalmat követő megtorlás során, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1959. március 25-én halálbüntetésre változtatta az ítéletet, és 1959. március 28-án kivégezték Czermann Lajost. A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában nyugszik.