Batka Ferenc (1929–1956) a kecskeméti református tanítóképző gyakorlóiskolájában végezte az elemit, majd gimnáziumba is oda járt, s ott lett cserkész. 1947-ben részt vett a franciaországi Moissonban megrendezett dzsemborin. 1948–49-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatója, majd 1949–51-ben a sárospataki teológián tanult tovább. Ezután Debrecenbe küldték a hallgatókat, ahonnan titokban visszatértek Sárospatakra. Ezért többüket kizárták, Batka Ferencet pedig félévvesztésre ítélték. Ezután két évig Debrecenben tanult. 1954-től Hatvanban, 1956-tól Külső-Csepelen, 1956. október 1-jétől pedig Monoron volt segédlelkész. A forradalom alatt, 1956. október 25-én a Kossuth tér környékén járt, és a tömegbe sodródott. A több irányból rájuk zúduló sortűzben vesztette életét. Tíz nap múlva a Rákoskeresztúri új köztemetőben, hatszáz névtelen, ácsolt deszkakoporsó egyikében találták meg a holttestét. A család Budán, a Farkasréti sírkertben temette el. 2007 októberétől a Kecskeméti Református Gimnázium falán márványtábla örökíti meg emlékét.